Hatalmas hír: jöhet a bolgár euró!
Az Európai Unió Bulgária kérelmének jóváhagyására készül, így az ország 2026. január 1-jétől jó eséllyel bevezetheti az eurót - tudta meg a Politico.
Az Európai Unió Bulgária kérelmének jóváhagyására készül, így az ország 2026. január 1-jétől jó eséllyel bevezetheti az eurót - tudta meg a Politico.
Az inflációs környezetet övező kockázatok, valamint a kereskedelem- és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé - így indokolja a jegybank, hogy mai kamatdöntő ülésén változatlanul hagyta az irányadó kamatot. A friss közlemény összegző értékelése az előző hónaphoz képest nem változott, ahogy az az előretekintő iránymutatás sem, miszerint a monetáris tanács megítélése szerint "a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt".
A Fed nemrég közzétette a 2024-es működésének eredményét: 77,5 milliárd dollár veszteséget termelt a jegybank. Az intézmény évtizedekig nyereséges volt egészen 2023-ig, amikor szintén mínusszal zárta az évet. A trendforduló mögött komoly változások húzódnak meg. A veszteségesség különösen rosszul néz ki egy olyan időszakban, amikor Donald Trump amerikai elnök az államadósság csökkentését jelölte meg az egyik legégetőbb feladatnak.
A Minneapolisi Federal Reserve elnöke, Neel Kashkari a kamatlábak változatlanul hagyása mellett érvelt, amíg nem látható tisztábban, hogyan befolyásolják a magasabb vámok az inflációt. Kedden arról beszélt, hogy a vámok komoly döntés elé állítják a jegybankokat.
A múlt hét második felében már a gyengülés felé mozdult a forint az euróval szemben, majd hétfő reggelre a 404-es szintet is elérte az euró jegyzése. Ezzel továbbra sem tört ki a szűk sávból az árfolyam, a befektetők szempontjából az MNB holnapi kamatdöntése, illetve a Moody’s pénteki hitelminősítése tartogathat izgalmakat.
Az euró életképes alternatívája lehetne a dollárnak, és hatalmas előnyökkel járna a 20 országot tömörítő blokk számára, ha a kormányok képesek lennének megerősíteni a blokk pénzügyi és biztonsági struktúráját - mondta Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke hétfőn.
A Donald Trump-féle vámháború súlyos gazdasági károkat okozhat az EU-nak. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a közép-, kelet- és délkelet-európai régió szenvedheti el a legsúlyosabb gazdasági károkat az amerikai elnök lépései miatt, különösen Magyarország, amely exportjának jelentős részét a vámtarifákkal leginkább fenyegetett szektorok adják. Az ING elemzői arra figyelmeztetnek, hogy egy 50%-os amerikai büntetővám az euróövezetet a recesszió szélére sodorhatja, és a piaci reakciók alapján már most is érezhető a befektetői bizalom megingása. Míg az EU a válság elkerülésére diplomáciai és gazdasági válaszcsomagokat készít elő, az IMF szerint a valódi kiutat hosszabb távon a belső piaci reformok jelentik. Ezek nélkül a belső kereskedelmi akadályok – amelyek sokszor rejtett vámként működnek – tovább gyengítik a közös piac és a periféria országainak versenyképességét.
Jó néhány hónapig még nem lesz tere a kamatcsökkentésre az MNB új vezetésének, sőt az is elképzelhető, hogy 2025-ben nem változik majd a 6,5%-os alapkamat. Jövőre sok múlik majd az infláció és az árrésstopok alakulásán, vannak olyan elemzők, akik szerint 2026-ban is legfeljebb jelképes lazításra lesz lehetőség. A forinttól a jelenlegi szintről már „nem vár nagy csodát” az elemzők többsége, lassan kifulladhat a magyar deviza ereje, felfelé viszont lehet tér a gyengülés előtt, ha fordulna a hangulat.
Japán gazdasága történelmi fordulóponthoz érkezett. Az ország három évtizeden át küzdött a deflációval, elöregedő társadalmával és a gyenge fogyasztói kereslettel, most azonban úgy tűnik, változás van a láthatáron. 2024-ben a Bank of Japan véget vetett a negatív kamatlábak korszakának, és jelezte: megkezdődik a monetáris normalizáció. A vállalatok rekordméretű béremeléseket hajtottak végre, az infláció újra megjelent, és a korábban visszafogott japán fogyasztók is elkezdtek bátrabban költeni. Mindez nem csupán gazdasági trendváltást jelez, hanem mély társadalmi átalakulásokat is elindított. A kérdés azonban továbbra is nyitott: tartós lesz-e a változás, vagy mindez csak egy rövid fellélegzés?
A fiskális és a monetáris politika mozgástere is beszűkült mára: a költségvetési hiány elszállása a most különösen érzékeny piaci befektetők reakcióiban, a forint esetleges elengedése pedig az elszabaduló inflációban üthet vissza – derült ki a Portfolio Hitelezés 2025 konferenciáján Surányi György, Zsiday Viktor és Balatoni András rendezvényzáró, Madár István által moderált beszélgetéséből, amelyben a gazdaságpolitika hibáit és kívánatos irányát is felvázolták a közgazdászok.
Luis de Guindos szerint az Európai Központi Bank már közel van a 2%-os inflációs célkitűzésének eléréséhez. Ebben az előzetesen vártnál erősebb euró és a közelmúltban nagyot csökkenő energiaárak is a jegybank segítségére voltak. A kijelentés előre jelezheti, hogy mire számíthatunk a júniusi kamatdöntő ülésen.
3,5 százalékra gyorsult az infláció éves alapon az Egyesült Királyságban - számolt be róla a CNBC. A fogyasztói árak növekedési üteme felülmúlta a piaci várakozásokat, legnagyobb részt ugyanakkor egyszeri gazdasági hatásoknak (áprilisi társasági adóemelés és az államilag szabályozott energiaárak növekedése) köszönhető. A szolgáltatószektor inflációjának csökkenése és a bérnövekedéssel kapcsolatos várakozások lassulása további kamatcsökkentéseket tehet lehetővé a közeljövőben, bár a külkereskedelmi bizonytalanság egyelőre inkább óvatosságra ad okot.
Amikor Richard Nixon amerikai elnök 1970-ben kinevezte Arthur Burnst a Federal Reserve elnökévé, ezekkel a szavakkal köszöntötte: „Tisztelem a függetlenségét. Remélem azonban, hogy ettől függetlenül majd arra a következtetésre jut, hogy az én nézeteimet kell követni.”
A belga jegybankelnök szerint a globális vámháború rövid távon gazdasági sokkot okozhat az eurózónában, ami miatt az Európai Központi Banknak akár 2% alá kell csökkentenie az irányadó kamatot.
A magas költségvetési hiány, a ragadós infláció, a külső egyensúly törékenysége, a lakáspiaci túlfűtöttség, a pénzügyi szektor kitettsége és a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága – többek között ezekre a problémákra figyelmeztet az Európai Bizottság egy új jelentése a magyar gazdaságra leselkedő kockázatokat sorolva. A dokumentum szerint bár rövid távon óvatos növekedés várható, a strukturális kockázatok középtávon súlyosan veszélyeztethetik az adósságpálya fenntarthatóságát és a versenyképességet. A jelentés különösen aggasztónak tartja a költségvetési helyzetet, valamint a monetáris politika transzmissziós csatornáinak torzulását. Brüsszel egyre sürgetőbbnek látja a célzott reformok végrehajtását.
A kereskedelempolitikai feszültségek miatt rendkívül nagy bizonytalanság jellemzi a külső gazdasági környezet alakulását 2025-ben, amely a magyar gazdaság teljesítményére is rányomhatja a bélyegét – derült ki a CIB Bank legfrissebb makrogazdasági előrejelzéséből. Utóbbi azt jelenti, hogy a korábban vártnál jóval szerényebb – kevéssel egy százalék feletti – ütemben növekedhet a magyar GDP. Trippon Mariann, a bank vezető közgazdásza úgy véli, hogy az MNB-nek változatlanul szűk a mozgástere: a jegybank az előttünk álló hónapokban várhatóan nem változtat az alapkamaton, miközben a forint euróval szembeni árfolyama tartósan a 400-as szint felett marad.
Komoly csapkodást láthatunk mostanában a világ tőzsdéin, elsősorban az amerikai vámokkal kapcsolatos bejelentések és az inflációs adatok befolyásolják a hangulatot. Ma fontos makrogazdasági eseményre nem igazán lehet számítani, a piac szereplők már a holnapi euróövezeti és amerikai inflációs közlésekre várnak, de még Jerome Powell, az amerikai jegybank elnöke is beszédet mond holnap, ami fontos lehet a monetáris politika kilátásait illetően. Ami pedig a konkrét mai elmozdulásokat illeti, Ázsiában kifejezetten jó hangulatú kereskedést láthattunk, Európában azonban a kezdeti iránykeresést lefordulás követte a tőzsdéken, míg Amerikában a Nasdaq vezetésével többnyire emelkedést láthattunk.
A magyar tőzsde jócskán felülteljesített szerdán, elsősorban a Magyar Telekomnak köszönhetően, amely reggel a vártnál erősebb első negyedéves számokat közölt. A BUX után az OTP is új történelmi csúcson zárt.
Podcastsorozatban meséli el jegybankelnöki és miniszteri szemszögből az elmúlt 12-15 év magyar gazdasági fejlődését Matolcsy György korábbi MNB-elnök.
Áprilisban 33 000 fővel csökkent az alkalmazottak száma az Egyesült Királyságban – számolt be a Bloomberg. A háttérben a korábbi bér- és adóemelések, illetve az USA-val szembeni kereskedelmi háború áll. A munkaerőpiac hűlése csökkenti az inflációs kockázatokat és növeli a Bank of England (BOE) mozgásterét, az óvatos monetáris politika fenntartását azonban továbbra is több kockázati tényező indokolja.
Az orosz hazai össztermék (GDP) növekedése 2 százalékra lassult az idei első negyedévében éves szinten, miután a tavalyi első negyedévben még 5,4 százalékos bővülést mértek - áll az orosz központi bank hétfőn ismertetett jelentésében.
A kormányfő jobbkezét vették őrizetbe.
Állandósulnak a forró nyarak.
Fellélegezhetünk a kutakon?
Az okokat a tisztviselők ismertették.
Nincs bizalom az amerikai gazdaság iránt.
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
Nagyon sok az előtörlesztés.
