Nem változtatott a kamatokon az amerikai jegybank, azonban a kamatpályával, a jegybank függetlenségével és a vámháború gazdasági hatásaival kapcsolatban továbbra is rengeteg a nyitott kérdés. A jegybank magasabb kockázatok lát az inflációra és a gazdaságra nézve is.
Emelkednek az amerikai kötvényhozamok a Fed ma esti kamatdöntése előtt, mivel a befektetők elkezdték azt árazni, hogy lassabb lesz a lazítás üteme a korábban vártnál. Trump áprilisi vámbejelentései óta ez lesz az első kamatdöntő ülés, így a piac árgus szemekkel figyeli majd az USA jegybankelnökének nyilatkozatát az események értelmezéséről.
A lengyeleknél 50, míg a cseheknél 25 bázispontos alapkamat-csökkentésről dönthetnek a jegybankok. Míg azonban a lengyeleknél a holnapig tartó kamatdöntő ülés egy hosszabb kamatcsökkentő ciklus kezdetét jelentheti, addig a cseheknél vegyesebb a kép.
A gazdaság támogatása érdekében újabb 10 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatot a kínai jegybank. A lépés várható volt, ugyanakkor szimbolikus, hogy a héten kezdődő amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalások előtt döntöttek – írja elemzésében az ING Bank.
A Bloomberg értesülése szerint holnap hajnalban a kínai központi bank és a pénzügyi szabályozó hatóságok sajtótájékoztatót tartanak, amelynek keretében piacstabilizáló intézkedéseket jelenthetnek be.
Donald Trump amerikai elnök vámintézkedései egyre inkább akadályozzák a világgazdaság működését, amely évtizedekig a kiszámítható és viszonylag szabad kereskedelemre épült.
A Wells Fargo Securities elemzője, Christopher Harvey továbbra is kitart optimista előrejelzése mellett, miszerint az S&P 500 index 7007 ponton zárja majd az évet, ami 24%-os emelkedést jelentene a jelenlegi szintről - írja a Bloomberg. Harvey szerint a Trump-adminisztráció kereskedelmi háborúval kapcsolatos hozzáállása változóban van, úgy gondolja, hogy túl vagyunk a bizonytalanság csúcspontján.
Április végén módosult a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szervezeti és működési szabályzata (szmsz), majd Patai Mihály mandátumának lejártával Kurali Zoltán lett a jegybank alelnöke. Mostanra az MNB honlapján frissült a Monetáris Tanács tagjainak névsora, ebből az is kiderül, hogy a jövőben Kurali felel a monetáris politikáért, a pénzügyi stabilitásért és a devizatartalék-kezelésért.
A svájci infláció váratlanul 0%-ra csökkent áprilisban, ami növeli a Svájci Nemzeti Bank júniusi kamatcsökkentésének esélyét.
A minden várakozásnál rosszabb magyar GDP-adat tudatosította a többször beígért növekedési fordulat újbóli késlekedését, akár teljes elmaradását. Az újraiparosítás jegyében kifejlesztett gazdasági szerkezetben a GDP fenntartható, természetes növekedési üteme immár valahol a másfél és kettő százalék közé esik. Az idei növekedés azonban talán még ezt a szintet sem éri majd el.
A kamatcsapda, a romló banki portfóliók, a szankciók miatt csökkenő olajbevételek, a felülértékelt rubel és a kiürülő költségvetési tartalékok egyre súlyosabb problémákat jeleznek az orosz gazdaságban. A háborús fellendülés kifulladt, a lakosság és a vállalati szféra egyaránt nyomás alá került, miközben az állam mozgástere is szűkül. A jegybanki szigor nem hozott áttörést, a külkereskedelmi feltételek romlanak, és az amerikai vámháború újabb csapást mért a rendszerre. Két friss elemzés alapján az orosz gazdaság most nem csupán megtorpant – hanem tartósan gyengülő pályára állhatott.
A 2025-ös év tavaszán a svéd és a norvég gazdaság lassú, bizonytalan kilábalási pályán mozog, miközben a központi bankok monetáris politikai iránykeresése és a globális devizapiaci mozgások is komoly hatással vannak a két ország gazdaságára és devizájára. A Bank of America Merrill Lynch (BofA) elemzői megvizsgálták a két gazdaságot, és véleményük szerint annak ellenére, hogy mindkét ország számos kihívással néz szembe, a devizájuk egyaránt jól teljesíthet az euróval szemben.
Az euróövezeti infláció áprilisban stabilan az EKB 2%-os célértéke felett maradt, miközben a maginfláció a vártnál nagyobb mértékben emelkedett, ami aggodalmat kelthet egyes döntéshozókban, bár a kereskedelmi háború további kamatcsökkentéseket indokolhat.
A monetáris politika enyhülése és a kamatlábak csökkenése új lendületet adhat a közép-kelet-európai kereskedelmi ingatlanpiacnak, miközben a nearshoring és a digitalizáció is pozitívan hat a befektetői bizalomra – derül ki Grzegorz Sielewicz, a Colliers közép-kelet-európai régióért felelős vezető közgazdászának legfrissebb elemzéséből.
A Bank of Japan (BOJ) nehéz helyzetbe került a kamatemelési ciklus folytatását illetően, miután Donald Trump amerikai elnök vámintézkedései szűkítették a mozgásterét a még mindig alacsony kamatlábak további emelésére. A jegybank pénteken végül nem változtatott az alapkamaton - számolt be a Reuters.
Az amerikai pénzügyminiszter szerint a kötvénypiac jelzése alapján a Fednek kamatot kellene csökkentenie, mivel a kétéves államkötvények hozama már a jegybanki alapkamat alatt van.
A forint a dollárral szemben több mint egy egységgel gyengült kedden, az euróval szemben azonban a hétfő esti szintje körül mozog. Az euró is gyengült a dollárral szemben, a keresztárfolyam 1,137.
A magyar gazdaság kilátásai is terítékre kerülnek a Portfolio következő befektetői klubján, ahol neves közgazdászok vitatják meg az aktuális világgazdasági fejleményeket, gazdaságpolitikai döntéseket, monetáris politikai irányokat.
Donald Trump második elnöki ciklusának első száz napja példátlan bizonytalanságot hozott az Európai Unió számára, különösen a kereskedelempolitika és az ukrajnai háború ügyében. Az amerikai vámintézkedések és az ukrán támogatás jövője miatt érdemben romlanak az európai gazdasági kilátások. Brüsszel igyekszik alkalmazkodni a változó viszonyokhoz, de egyre sürgetőbb kérdés, hogy Európa önállóan is képes lesz-e stratégiai stabilitást biztosítani – mondta el Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője a CNBC-nek adott interjújában.
Mai kamatdöntő ülésén változatlanul, 6,5%-on hagyta az irányadó rátát a Magyar Nemzeti Bank. Bár a monetáris tanács a várakozásokkal teljesen egybeeső döntést hozott, valószínűleg mégsem volt izgalommentes, hiszen egy igen zűrzavaros áprilist kellett végigrágni hozzá. Varga Mihály a kamatdöntés hátterét értékelve elmondta, hogy a magyar gazdaságban a növekedési és az inflációs bizonytalanságok is növekedtek, és továbbra is fontos a pénzügyi stabilitás fenntartása. Az infláció 4% körüli szintre süllyedhet az árrésstop és a nyersanyagárak csökkenésének hatására.
A jegybank megítélése szerint a vámháború az USA-ban és Európában ellentétes hatásokkal járhat, miközben az inflációs pályát övező bizonytalanság nagyobb lett. A jegybank a nagy változások közepette, továbbra is az óvatos és türelmes monetáris politika mellett teszi le a voksát. Az alábbiakban a teljes közleményt közöljük, a kiemelések tőlünk származnak.
Nem kell messze menni.
Összehívta nemzetbiztonsági csapatát a műveleti központban az amerikai elnök.
A közel-keleti konfliktusra figyel a piac.
404 fölé ment az euró-forint árfolyama.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel.
Egyre inkább háttérbe szorul a dollár.
Fontos fejlemények az öt napja tartó iráni-izraeli háborúról.
Szalóki Katalinnal, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatójával beszélgettünk.
A válasz nem az, amit elsőre gondolnánk!
